A vízmérték olyan műszer, amellyel különböző szerszámgépeken és egyéb mechanikai berendezéseken a vezetősínek egyenességét, a mechanikai alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzetének párhuzamosságát, valamint a telepített berendezések vízszintes és függőleges beállítását vizsgálják. A vízmérték az egyik legalapvetőbb ellenőrző eszköz a szerszámgépek gyártásában, telepítésében és javításában.
A vízmérték egy általánosan használt műszer a szerszámgépek vezetősínek egyenességének mérésére; konkrétan a vezetősínek egyenességének ellenőrzésére szolgál mind a függőleges, mind a vízszintes síkban. Mielőtt vízmértéket használna a vezetősínek egyenességének beállítására, először be kell állítani a teljes vezetősín-szerelvény általános vízszintességét. A vízmértéket a vezetősín közepén és mindkét végén kell elhelyezni; Ezt követően a vezetősín vízszintes állapotba hozása érdekében beállításokat végeznek, biztosítva, hogy a vízmértékben lévő buborék minden helyzetben a beosztási tartományon belül maradjon. Ezt követően a vezetősínt több egyenlő szegmensre osztják a méréshez, biztosítva a sima és stabil átmeneteket az egyes szegmensek eleje és vége között. Az egyes szegmenseket egymás után ellenőrzik és mérik, hogy meghatározzák a vízmérték buborék mozgásának irányát, valamint a skála tényleges leolvasását és az eltolt beosztások számát.
A vezetősín egyenességi hibáinak „görbediagramokkal”-a tankönyvekben gyakran bemutatott-ábrázolására szolgáló módszernek hiányzik a gyakorlati alapja; nagyon kényelmetlen termelési környezetben alkalmazni, és pontatlan eredményeket ad. Ez a megközelítés félrevezeti az értelmező megítélését, alkalmatlanná teszi magát a tényleges munkavégzés során, és gyakran okoz optikai illúziókat vagy tévképzeteket az érintett személyzetben. Ha erre a módszerre hagyatkozik a vezetősín egyenességi hibáinak vizsgálatára, lehetetlenné teszi a pontos precíziós értékek megszerzését. Ezzel szemben a vezetősín egyenességi hibaértékeinek számítási módszere viszonylag egyszerű és kényelmes; pontos hibapontosságot biztosít, és jól-alkalmas a helyszíni személyzet általi-működtetésre és alkalmazásra. A tankönyvekben említett „mozgási távolság” -ha számítási adatpontként kezelik-, nem praktikus, mivel nem képvisel semmilyen, a számítás szempontjából releváns tényleges geometriai méretet. A "mozgási távolság" pusztán a szegmensek közötti növekményes eltolódást jelenti a szerszámgép vezetősínjének teljes hosszának mérésekor; nem ekvivalens a használt mérőtömb (vagy "betétvas") hosszával, ezért nem használható adatbevitelként a számításokban. A szerszámgép vezetősínek mérésekor a mérőblokk tényleges hosszát kell referencia méretként használni, és a blokkot szegmensenként -szegmensenként- kell mozgatni a vezetősín teljes hosszában. A szerszámgép vezetősínek -kifejezetten az egyenességi hibák kijavítására-korrigálása során ajánlatos viszonylag rövid mérőblokkot használni, mivel ez pontosabb mérési értékeket eredményez. A mért értékek és a vezetősín eredő profilja az alkalmazott mérőblokk fajlagos hosszától függően változik. Az előző példában bemutatott képlet -a szerszámgép vezetősínének *munkahossza* alatti egyenességi hibaértékének kiszámításához használt-meghatározása a vezetősín teljes hossza mínusz a mérőblokk hossza.
